Nevelési módszerek

Minden embernek szüksége van szeretetre. A gyereknek különösképpen.

A túl ingerlékeny, ideges, szorongó emberek jó része gyerekkorában kevés szeretetet kapott.

Az ember korai gyermekkorban különösen fogékony az érzelemgazdag, hangsúlyos benyomásokra.  Ezért egyet kell értenünk azzal, hogy a nevelés ne legyen elsősorban dresszúra, parancs, tiltás, hanem az érzelmi élet gazdag kibontakozását elősegítő kedvesség, szeretet, becézgetés.  A gyermekkori pozitív és negatív benyomások megmaradnak, nagy mértékben befolyásolják a kamaszkori, sőt az ifjú – és felnőttkori továbbfejlődést.Ez nem eléggé tudatosul a szülőkben. Nem gondolnak arra, hogy a gyermekkori benyomások elsősorban tőlük származnak és egy goromba szó a házastárshoz, egy bevágott ajtó is „neveli” a gyereket. Hát még az örökös tiltás! Figyeljük meg az anyát, aki már a totyogó kisgyermekét éppen neveli: - Ne nyúlj oda! – Gyere ide! – Nem szabad! – Tedd le rögtön!

A mondatok többsége „nem”- mel kezdődik és azok a mondatok is előírnak valamit, amelyekben éppen nincs „nem”. – Állj fel! – Üllj le! – Hallgass! Egyszerűen kifejezve a gyermeket akadályozzuk cselekedeteinek végrehajtásában. Az idősebb gyereket nem engedjük szóhoz jutni: - Most nem érek rá. – Te ehhez nem értesz! – Hagyj már békén! – Megmondtam ezerszer, hogy így csináld, ne vitatkozz! – A gyermeknek szükséges és igényelni is, hogy szüleivel megbeszélhesse az őt érdeklő dolgokat, azokat az eseményeket, amelyeknek ő is részese.

Ha a szülő nem teremt gyakran olyan légkört, amelyben a gyermek belátja, hogy mi a helyes cselekedet, akkor a gyermek csupán engedelmeskedik. A tilalmak áradatában azonban a gyermek nem megfelelő légkörben él. Látszólag ugyan családban él, egy ilyen mindenbe beleszóló dirigáló szülő mellett is maga a család teljesítheti sok egyéb funkcióját, a gyerek azonban károsodik.

Ha az embert cselekvései végrehajtásában akadályozzák, vagy korlátozzák, kudarcot él át. A kudarcélmény különböző lehet. A gyermek elégedetlen, mert valamit másképpen szeretett volna megcsinálni, mint ahogy megkövetelik tőle, vagy nyugtalan feszültséget és csalódást érez, mert valamely ígéret beváltását várta, ami késik, vagy teljesen elmarad. Zsuzsinak megígéri a szülei, hogy vasárnap állatkertbe mennek. Eljön a vasárnap és kiderül, a szülők közben teljesen elfeledkeztek az állatkerti programról, és mást terveznek aznapra. Csalódás? Nagy csalódás Zsuzsi számára és egy kicsit meg is rendül a bizalma szüleiben. Ha gyakran előfordul, hogy a szülők az ígéreteket nem váltják be, teljesen elveszti a bizalmát.

A serdülő számára ezek a várakozások már más formában jelentkeznek. A szülők állandó figyelmeztetése: „várj, amíg 17 éves leszel; várj, amíg felnőtt leszel; várj…várj” ,adott esetben károsan befolyásolhatja a gyermeket, különösen ha a szülő a magyarázattal nem sokat fárad. Nehéz a gyermeknek megérteni, hogy miért lehet divatos frizurát, csak 17 éves korban viselni, vagy miért lehet este 10 óráig csak 14 évesen fennmaradni. Valójában ezt senki sem tudja megindokolni, nem is lehet. A gyermeknek be kell látnia. És nagyon csodálkoznak, ha egyáltalán nem látja be, vagyis hazudik. Ilyen jelentéktelen esetekkel veszítheti el a szülő, a gyermek bizalmát.

A kamaszkori szexuális vágy erős szükségletként jelentkezik, és nem „várja” meg a társadalom által megengedett időpontot.

A nevelés szükségszerű korlátai akkor nem okoznak feszültséget a gyermekben, ha a felnőtt – természetesen józan határok között – nem akadályozza jobban gyermekét, mint saját magát. Minél idősebb a gyermek, annál jobban szeretne „nagy” lenni, tehát annál jobban figyelemmel kíséri azokat a dolgokat, cselekvéseket, amelyeket a felnőtt megenged magának, neki viszont nem.

 

A szülők nevelési stílusa sokféle lehet, de lényegében négy nagy csoportba osztható.

Meleg – engedékeny szülő tartós szeretettel, a gyerekkel való belsőséges, érzelmi kapcsolat mellett, meglehetősen nagy szabadságot biztosít a gyereknek. Ez a nevelési módszer biztosítja a személyiség gyors, harmónikus kibontakozását és önállóságra segíti a gyereket.

A meleg – korlátozó szülői magatartás a gyerek túlzott kényeztetését eredményezi. A folytonosan aggályoskodó, mindenről feleslegesen sokat beszélő szülő állandóan dédelgeti, szeretgeti, folytonosan helyreigazítja gyerekét, ezáltal önállótlanná teszi. Ez a gyerek persze mindent tud, mindent jól csinál, illedelmes. A folytonos tilalmak közül viszont előbb utóbb kiutat keres és az egyenes őszinte út helyett, a ferdét választja.

A hideg – engedékeny nevelési formában a szülő egyszerűen nem törődik gyerekével. Az ilyen gyerek szeretetet nem kap, jószerével nevelést sem, a szülő a gyerekre bízza, tegyen azt amit akar. Viszont szigorúan megrója, gorombán megveri, ha az ő elképzelései szerinti útról letér. Az ilyen szülő folyton panaszkodik, hogy az ő gyereke rossz. Ez a nevelési módszer gyakran eredményezi a rosszul tanuló, rosszul dolgozó, csavargó gyerekek jól ismert típusát. Végül a hidegkorlátozó szülőt, nevelési magatartását kell megemlíteni.

Ez a nevelési módszer igen káros a gyerekre, gyakorlatilag szeretet nélküli állandó terrort jelent. Letöri a gyerek minden önálló kezdeményezését, az így nevelt gyereket állandóan verik, ami elsősorban lelkileg töri össze és személyiségében súlyosan károsodott emberré válik.

Horváthné dr. Szöllősy Ilona

Kreditpontok

Az ön kreditpontja: Csak felhasználónak

Bejelentkezés

Támogatók

Projekt Arcai

Ocho Macho

Facebook